Irodalmi patika

 Az utóbbi években nagy érdeklődés övezi a biblioterápiát. Hasznos is, érdekes is. Mit tehet azonban egy könyvtáros, ha ehhez nincsenek meg a feltételei, viszont segíteni szeretne?

Az ötletet Nina George Levendulaszoba című regénye adta, amelyben a főhős egy Szajna-parti könyvesboltot üzemeltet, ahol betegségekre ajánl olvasnivalót. 

Szabadkán így csináltam:

-          Megnéztem, mi van raktáron, milyen könyveink vannak. Ugyanolyanok, mint más hasonló helyzetben lévő könyvtárnak. Mindegy, ezen túllépünk. Melyik könyvet mire lehetne ajánlani? A következő cimkéket használom: Kedves elvesztése, Unalom, Bátortalanság, Egyhangúság, Veszteség, Válás, Rák, Meg nem értés, Szomorúság, Kirekesztettség, Kudarc, Depresszió, Kimerültség. A kategóriák bővülhetnek, állománytól függően. Lehet, hogy előbb-utóbb az orvosi szakkönyveinket is cimkézni fogom. 

-          A cimkéket könyvjelzőkre nyomtattam. Nem, nem volt drága, csak vastagabb lapra nyomtattam, és az egyik végére egy üvegcsét tettem, ami majd kikandikál a lapokból. Aki kíváncsi lesz, leemeli a könyvet, belelapoz. Ez is valami. 

-          Egy üres mappába listát készítettem az ajánlott könyvekről, és hogy megkönnyítsem a választást, rövid tartalmat is mellékeltem, és egy frappáns idézetet is kiírtam a kötetből.

-          Mindig meg kell kérdezni az olvasót. Itt is. Tehát több üres ajánlót is belefűztem az én ajánlóim közé, amelyet kitülthetnek. Csak életkort és nemet kérdeztem, és azt, ő vajon melyik könyvet ajánlaná és milyen betegségre. Kíváncsian várom, ki lesz az első. Ha egy ideig senki sem mer beírni, megkérem pár kollégámat J A mappa mellé természetesen tollat is tettem. 

-          Mi kellett tehát az én irodalmi patikámhoz? Papír, könyvek, word program, idő, irattartó. Eközben magam is átnézetem az állományt, megerősödtek a karizmaim, találtam olvasnivalót, szórakoztam. 

-           

      A listám, ami természetesen vitatható, bővíthető:

Jane Austen: Büszkeség és balítélet – Mit gyógyít: előítéletet

Elisabeth Gilbert: Ízek, imák szerelmek : Egy boldogságkereső fiatal nő útja Itálián,

Indián és Indonézián keresztül – Mit gyógyít: kudarcot

Charlotte Bronte: Jane Eyre – Mit gyógyít: meg nem értést

Stieg Larsson: A tetovált lány – Mit gyógyít: bátortalanságot

Dalai Láma: Út az értékes élethez – Mit gyógyít: kishitűséget

Nathaniel Hawthorne: Skarlát betű – Mit gyógyít: kirekesztettséget

Paula McLain: Párizsi feleség – Mit gyógyít: házassági konfliktust, válást

Cormac: Az út – Mit gyógyít: kimerültséget, apa-fiú kapcsolatot

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején – Mit gyógyít: szerelmi bánatot, az öregedés elfogadását

Emily Bronte: Üvöltő szelek – Mit gyógyít: szerelmi bánatot

José Saramago: Vakság – Mit gyógyít: aggodalmat

Jane Austen: Emma – Mit gyógyít: unalmat

David Herbert Lawrence: Lady Chetteley szeretője – Mit gyógyít: reményvesztett magànyt, kétségbeesett bizakodást

Sophie Kinsella: Emlékszel rám?  – Mit gyógyít: unalmat

Örkény István: Egypercesek – Mit gyógyít: unalmat, szomorúságot

Kosztolányi Dezső: Pacsirta – Mit gyógyít:egyhangúságot, vigyázat, a regény végén ki akar törni a világából!

George Orwell: Állatfarm – Mit gyógyít: idealizmust

Márai Sándor: Eszter hagyatéka – Mit gyógyít: elhagyatottságot

Szabó Magda: Für Elise – Mit gyógyít: elmúlástól való félelmet, szerelemtől való félelmet

Kácsor Zsolt: István király blogja – Mit gyógyít: “Én nem szeretem a történelmet.”

Cserna-Szabó András: Puszibolt – Mit gyógyít: unalmat, boldogtalanságot

John Grisham: A Cég – Mit gyógyít: munkamániát

Khaled Hosseini: És a hegyek visszhangozzák – Mit gyógyít:a következmények elviselését

Cecilia Ahern: Utóirat: szeretlek – Mit gyógyít: kedves elvesztését

Kepes András: Tövispuszta – Mit gyógyít: “Én rossz korban születtem” - náluk rosszabb korban nem.

Márquez: Egy előre eltervezett gyilkosság krónikája – Mit gyógyít: dühöt. Mellékhatása: a balsors úgyis utolér.

Szerb Antal: utas és holdvilág – Mit gyógyít: nosztalgiát

Ottlik Géza: Iskola a határon – Mit gyógyít: kirekesztettséget. Mellékhatása: az olvasónak tízezer lelke lesz.

Dosztojevszkij: A játékos – Mit gyógyít: szenvedélybetegséget

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! – Mit gyógyít: igazságtalanságot

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg – Mit gyógyít: szeretett személy elvesztését

Charles Dickens: Szép remények – Mit gyógyít: légvárakat, könyörtelenséget

William Paul Young: A viskó – Mit gyógyít: depressziót

Marketing és könyvtár

Szegeden a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban Könyvtármarketing témájú konferenciát tartottak. Amit megjegyeztem, továbbadom:

• Legyen adatbázisod – e-mailcímek, kiket érdekelhet könyvajánló, új könyvek, programok, egyebek... Minden csoport más tartalmat kap – macerás, időigényes, de utána egyszerűen használható.
• Légy felismerhető – logo a kép sarkában, bármi, amiről felismernek.
• Közvetíts értéket.
• Kérdezz rá dolgokra, adj lehetőséget a kommunikációra!
• Hírlevél – ahol lehetséges.
• Plakát megosztása helyett hozz létre eseményt, az gyakrabban megjelenik, figyelmeztet.
• Használd az Instagramot! – én sem tettem, ez lesz az októberi programom
• Hivatkozz – köss össze oldalakt, blogokat, Facebookot, Instagramot… - mozgatni kell az olvasót. A mai fiatalok már nem kereséssel, weblapokkal töltik el a neten az idejüket, hanem az Instagramon, cseten…
• Lehet rendhagyó könyvajánlót készíteni – pl. Ezeket a könyveket az elmúlt 10 évben nem kölcsönözték – orosházán csinálják, ott meg lehet őket menteni a leírástól , ha kikölcsönzik őket.
• Video, video, video! Készíts videót, töltsd fel, jobban megjelenik, mint a poszt.
• Használj  # hashtaget! Könnyebben kereshető.
• Nem kell informatikusnak lenned, használd a Wordöt, ha nekem megy, neked is menni fog! (Bocs Zita!)
• Helyi, könyvtári hírek, ne csak könyves bejegyzések, mert az nekünk is halálidögunalmas 
  HELYI HÍREK - AKÁR A RÉGMÚLTBÓL
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  IRODALOM EZ IS :) 
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  KÁVÉ ÉS KÖNYV - NYERŐ PÁROSÍTÁS
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
   A DIGITALIZÁLÁS ÖRÖMEI
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  ÉVSZAKHOZ, HÓNAPHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉVFORDULÓ
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  NAPHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉVFORDULÓ
  
  
  
  
  
  
  A KÖVETŐK IMÁDJÁK A RÉGI KÉPEKET
  
  
  
  
  
  
   EZ A NEMCSAK KÖNYV KATEGÓRIA, VISZONT KAPCSOLÓDIK VALAMILYEN ÜNNEPKÖRHÖZ
  
  
  
  
  
  
   KÖNYVHÖZ, KÖNYVTÁROHOZ KAPCSOLÓDÓ VICCEK 
  
  
  
  
  
  INTÉZMÉNYÜNK ÉLETÉBŐl
  
  
  
  
   
  L
  
  
  
  
  
  A MÁSHOL MEGJELENT KÉPEK, BEÁLLÍTÁSOK "ÁTFORMÁLÁSA"
  
  
  
   
   KÖNYVAJÁNLÓK, ÚJ KÖNYVEK

  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  NEM VAGYOK LEXIKON - PEDIG GYÚROK RÁ -
  AHONNAN AZ ADATAIMAT VESZEM:

  
  
  
  
  
  
  
  
  

MKE 49. vándorgyűlése, Miskolc

Az élet minősége - könyvtárosok a társadalom szolgálatában mottóval szervezte meg Magyar Könyvtárosok Egyesülete 49. vándorgyűlését július 5-7-ig a Miskolci Egyetemen. Vajdaságot idén Hicsik Dórával ketten képviseltük.

A tanácskozás 12 szekcióban folyt, a szervezők nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a mintegy 800 résztvevő mindegyike az őt leginkább érintő témát bemutató előadást választhassa.

A Helyismereti Könyvtárosok Szervezete szekciója Történelmi múlt – a jövőnek szolgáló jelen szellemiségében tanácskozott, ehhez hűen Hicsik Dóra, a Szabadkai Városi Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be, Mit takar(hat) a halálos csend és néma untság? címmel. Előadásában kifejtette, a digitalizálás milyen izgalmakat rejthet a digitalizáló és a tágabb olvasóközönség számára, egy-egy cikk, újságbejegyzés felfedezése milyen folyamatokat indíthat el, milyen kutatási témákat vethet fel, és nem utolsósorban rámutatott annak a fontosságára, hogy a felfedezett kincsek ne maradjanak a szkenner és a munkatárs titkai, hiszen  a helyismereti tevékenység nem merül ki csupán a régi dokumentumok rendszerezésében és megőrzésében, a fiatal generációval való megismertetésükre és megszerettetésükre a Szabadkai Városi Könyvtárnak több jó gyakorlata is van, ezeket előadásában bemutatta. 

A jogi szekcióban két, határon túli magyar kollégákat is érintő témáról hallhattunk. Illés Péter, a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum igazgatója a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájáról számolt be, dr. Redl Károly, az Országgyűlési Könyvtár igazgatóhelyettese a Könyvtár, ami összeköt ösztöndíjprogramot mutatta be.

A Vándorgyűlés kísérő rendezvénye volt egy szakmai kiállítás, amelynek keretein belül számos cég, köztük szkennereket, adatbázisokat, könyvtárak számára innovatív megoldásokat kínáló informatikai cégeket, kiadókat képviselő kiállítók mutatkoztak be a könyvtáros kollégák számára.

A Vándorgyűlés természetesen nem múlhatott el a helyi könyvtárak megtekintése nélkül. Ellátogattunk a Miskolci Egyetem könyvtárába, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárba, az idegennyelvű állományt és zeneműtárt őrző Szabó Lőrinc fiókkönyvtárba, valamint a muzeális gyűjteményt gondozó Lévay József Könyvtárba is.

A szekcióüléseket lezáró záró plenáris ülésen a hagyományokhoz híven az idei szervezők átadták a vándorbotot. A következő házigazda egy videóval hívta meg az idei részvevőket a Balaton mellé, Keszthelyre, a következő Vándorgyűlés helyszínére.