2015. november 13., péntek

Könyvtár, ami összeköt NAGY EMESE szemével




Friss könyvtáros diplomával rendelkező, pályakezdő könyvtárosként a „Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíj-programra való jelentkezéskor a tapasztalatcsere, a szakmai fejlődés, a könyvtárak megismerése, valamint a kapcsolatteremtés volt az legjelentősebb és elsődleges szempont számomra. Központi célom az volt, hogy majd úgy térjek haza, hogy a magyarországi könyvtárakba látottakat odahaza is beépítsem a könyvtár munkájába, mely által mégtöbb olvasót tudok becsalogatni a könyvtárba. Ez a cél sikeresen megvalósult, melyet a következő sorok bizonyítanak.
A Budapesten töltött káprázatos öt hét alatt lehetőségünk nyílt megismerni egymást, hiszen a program során lehetőséget kaptunk saját pályázatunk, településünk és tevékenységünk bemutatására is, melynek köszönhetően nem csak vendéglátóink, de mi magunk is betekintést kaptunk ösztöndíjas társaink otthoni munkájába. Itt kezdődött el közöttünk a szakmai kérdésekkel és ötletekkel teli kommunikáció, mely később baratsággá alakult.
Megismerkedtünk a magyarországi könyvtárak tevékenységeivel és részlegeivel, köztük az Országgyűlési Könyvtárral, ahol segítőkész kollégák meséltek a könyvtár munkájáról, gyűjtőköréről, valamint betekintést nyertünk az Országgyűlési Könyvtár nyilvános, országos feladatkörű szakkönyvtár munkájába. Megtekinthettük az Országház épületét, valamint a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket is, ahol büszke és meghatódott tekintetek előtt a koronaőrség színpompás műsorának tanúi lehettünk.
Az Országos Széchényi Könyvtárban való látogatásunkkor Elbe István, az Információszolgáltatási igazgatóság vezetője mutatta be a könyvtárat, majd megtekinthettük a régi nyomtatványok gyűjteményét és a kisnyomtatványokat. Ezt követően A Restauráló és Kötészeti Osztály műhelyébe néztünk be, ahol bámulatos kéziratok, papír és pergamen oklevelek szemtanúi lehettünk. Érdekes volt látni, hogy régen milyen formában reklámozták a ma is használatos Nivea krém egyedülálló illatát és ápoló hatását, valamint szívszorító és elgondolkodtató volt az is, amikor Arany János gyászjelentését tartottam a kezemben. Ezek a röpke pillanatok magával ragadóak és felbecsülhetetlenek.
A szervezők, tekintettel arra, hogy kis - vagy nagyobb, egyetemi, illetve megyei könyvtárakból jöttünk, lehetőséget adtak, hogy betekintés nyerjünk a könyvtárak világába. Személyem három csoporttárssal együtt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba kerültünk. Itt  dr. Fodor Péter főigazgató fogadott minket, majd megtekintettük a központi épületet és a Wenckheim-palotát. Temérdek ötletet merítettünk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkájából, hiszen érdekesebbnél érdekesebb Játékkészítő Klubbok, Kézműves Kuckók és Biblioterápiás esték programjai várják az érdeklődőket. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkájába közelebbről is bele kukkanthattunk, melyben a legszimpatikusabb az automaták gyors és könnyű kezelhetősége volt, amely az önkiszolgáló kölcsönzést és visszavételt teszi lehetővé. 

Említésre méltó még a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) is,  mely  az összegyűjtött, digitalizált és feldolgozott értékeket őrzi.
A ösztöndíjprogram első hetében csoportokba tömörültünk és lehetőségünk volt más városok könyvtáraiba is betekintést nyerni. Négy csoporttársammal Kecskeméten a Katona József Könyvtárban töltöttünk három napot. Ramháb Mária a könyvtár igazgatója ötletzuhatagot borított ránk, aminek mi nagyon örültünk. Az ott látott rendezvényeket mintázva gazdagabb programokkal színesíthetjük  saját könyvtárunkat, a Babahuncutkától kezdődően, a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubján keresztül, egészen a Családi Olvashow-ig. Szakmai szempontól számomra ez volt a legkiemelkedőbb három nap, amely által sokat tanultunk és a tanultakat otthon is megtudjuk valósítani.
A program ideje alatt nem csak szakmai, de szoros baráti kapcsolatok is szövődtek a résztvevők között, amelyek remélem, nem érnek véget a hazautazással. A gyakorlati tudás, amelyre a kiváló szervezésnek köszönhetően szert tettünk, úgy gondolom, mindannyiunk számára új dimenziókat nyitott a munkában, motiváltan, tele ambícióval érkeztünk vissza intézményünkbe. Életem egyik legjobb döntése volt, hogy jelentkeztem erre az ösztöndíjra, hiszen hasznos információ birtokába jutottam, gazdag tapasztalatokat és számos új barátot szereztem. Ezmellett olyan pozitív töltést kaptam, amely ha az idő múlásávak csökken is, de hosszú ideig egészen biztosan meghatározza mindennapi életemet.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése