2015. november 17., kedd

Könyvtár, ami összeköt: HUSZKA MÁRTA élményei



„Könyvtár, ami összeköt”

Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése, 2015





Az útnak indulás pillanatában el sem tudtam képzelni, hogy mivel és hogyan fogunk öt hetet eltölteni a „Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogram keretén belül. Elgondolkodtatott, hogy egy csoport, akik idegenek egymásnak, hogyan kovácsolódnak össze a program ideje alatt. Azonban rövid idő után kiderült, hogy nagyon jó kis csapat jött össze, gyorsan megtaláltuk a közös hangot. Az elsődleges kapocs a könyvtár volt, a többi pedig jött magától. Az első találkozás alkalmával tapasztalhattuk, hogy ahányan vagyunk, szinte annyiféle könyvtártípust képviselünk (közkönyvtár, egyetemi/kari könyvtár, illetve könyvtárbuszon dolgozó könyvtáros), de éppen ez tette a dolgot izgalmassá. Mindenképpen szeretném kiemelni azt a pozitív kezdeményezést, hogy az ösztöndíjasok mellett budapesti nagykönyvtárak kollégáit is delegálták a programba. A tapasztalatcsere és a kapcsolatteremtés rendkívül hasznos módja ez, hiszen az egyes intézményekbe már ismerősökhöz/barátokhoz térhetünk be, kérhetünk tőlük segítséget. A korábbi évek ösztöndíjasaival való találkozás most valósult meg először, amit remek ötletnek tartok, hiszen ezek a találkozások lehetővé teszik a kapcsolatépítést, illetve a már meglévők kiszélesítését.

A program öt hete alatt annyi impulzus ért minket, hogy nehéz lenne kiemelni bármelyik programot is. Minden, amit a szervezők előláttak, hasznos és tanulságos volt, mind szakmai, mind emberi szempontból. Határon túli könyvtárosként megismerhettem a magyarországi könyvtári rendszer működését, és a jó gyakorlatokat igyekszem majd az itthoni munkafolyamatokba is átültetni. Betekintést nyerhettünk az ott használatos könyvtári rendszerekbe, a feldolgozás folyamatába különböző intézményekben, rendszerekben. Két dolgot azonban különösen kiemelnék a tapasztaltak közül, mert ezekből tudtam és tudom majd a jövőben is a legtöbbet profitálni: a Corvinus Egyetem Könyvtárában tett látogatás, valamint a munkavégzés gyakorlata, hiszen ezáltal volt szerencsém az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tevékenységének megismerésére, valamint szakmai együttműködés kialakítására (már kiadványok cseréje is megtörtént).

Örömmel tapasztaltam, hogy a Corvinus Egyetem Könyvtárában is működik a „felhasználói tréning”, ami nálunk, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar könyvtárában is évek óta bevett gyakorlat, vagyis hogy az elsőéves hallgatókat könyvtári sétára visszük, hogy „megtanulják”, mit hol találnak, hogyan működik a rendszer. Itt hangzott el az a számomra rendkívül szimpatikus gyakorlat, hogy a tantárgyi lapon szereplő szakirodalmak mellé bekerül az adott könyvtári egység elektronikus katalógusi linkje is, ezáltal a hallgatók könnyebben tudnak keresni. Ugyanitt emelném ki a tanév folyamán változó kölcsönzési szabályokat. Az elmondottak alapján a vizsgaidőszakban szigorítanak a feltételeken, ami teljesen érthető, hiszen a könyvtárnak nem arról kell szólnia, hogy egy-egy hallgató hónapokig „üljön” egy könyvön, hanem hogy mindenkit egyenlően kiszolgáljon.

Rendkívül hasznos volt az Országos Könyvtári Napokon való részvételünk is, ahol tanúi lehettünk annak, milyen komoly feladat hárul a könyvtárosokra, mennyire kreatívnak és innovatívnak kell lenniük, hogy fenntartsák az olvasók érdeklődését a könyvek, a könyvtár iránt. Ha nem vettünk volna részt ezeken az eseményeken, akkor nem tapasztaltuk volna meg testközelből azt a kőkemény szervezőmunkát, ami egy-egy ilyen program szervezése mögött áll. A 4. hétre beiktatott munkavégzés különböző könyvtárakban igen hasznos volt számomra, mert ezt az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban végezhettem. Ezen könyvtár gyűjtőköre egyezik meg leginkább a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar könyvtárának profiljával, ezért az elsődleges cél a kapcsolatfelvétel, valamint a hosszú távú együttműködés kialakítása volt. A látogatás és az ott történő munkavégzés során alkalmam nyílt megismerni a külön gyűjteményeket, a saját fejlesztésű, Linux alapú integrált könyvtári rendszert. Az analitikus feldolgozást végző kolléga hívta fel a figyelmem az egységes Magyar pedagógiai tárgyszójegyzékre, ami kétkötetes útmutató, és amit ajándékba kapott könyvtárunk az OPKM-től. Ezt a tárgyszójegyzéket igyekszünk bevezetni a tárgyszavazás alkalmával, hogy az anyaországi standardoknak is megfeleljünk. Nagyon remélem, hogy ez hosszú és gyümölcsöző együttműködés kezdetét jelenti a két intézmény között.

Az öt hét összeállított programja igen tartalmas volt, és hihetetlen élményekkel szolgált, mint például az Országház épületének, valamint az Országgyűlés munkájának megismerése. Fantasztikus volt sétálni ennek a patinás épületnek a folyosóin, titkos kis lépcsőin (köszönet a vezetésért Borók Zsuzsinak), megtekinteni a Szent Koronát. Hatalmas megtiszteltetés volt,

a program résztvevőit fogadta Mátrai Márta háznagy asszony, valamint hogy egy fotó erejéig Kövér László házelnök úr is ránk szánta idejét.

Az ösztöndíjprogram lebonyolítója az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, azon belül pedig az Országgyűlési Könyvtár, ahol az ott dolgozó emberek rendkívül kedvesek és türelmesek, abszolút professzionális módon mutatták be nekünk az OGYK működését, valamint a külön gyűjteményeket, rengeteg hasznos tanáccsal láttak el minket. Természetesen nem lehetünk elég hálásak azoknak, akik a szívügyüknek érzik ezt az ösztöndíjprogramot, és idejüket nem kímélve azon fáradoznak, hogy megszervezzék a hasznosabbnál hasznosabb programokat, kapcsolatok kialakítását, ezért külön köszönettel tartozunk Redl Károlynak, Villám Juditnak és Maltsik Balázsnak, a főszervezőknek, akik a legtöbbet tették értünk. Számos fantasztikus élménnyel gazdagodtunk, hiszen olyan intézmények működésébe nyertünk mélyebb betekintést, mint a Pannonhalmi Apátsági Könyvtár, az Országház, az Országgyűlési Könyvtár, az ELTE Könyvtára, a Piarista Központi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár, az Országos Idegennyelvű Könyvtár, az Országos Pedagógia Könyvtár és Múzeum, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum Filmintézet, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és még sorolhatnám. Ezeken a helyeken olyan kincseket láthattunk, mint Rákóczi fejedelem ábécéskönyve, Werbőczy törvénykönyve, a Nemzeti dal első (1848-as) kiadása, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Madách Imre kézirata stb.

A „Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogram szervezői nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a szakmai tapasztalatszerzés mellett az emberi kapcsolatok kialakulása is megvalósuljon a program során. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy az öt hét során nem csak szakmai kapcsolatok alakultak ki, hanem barátságok köttettek, amelyek nem szakadtak meg a program végeztével sem.

Nem tudom eléggé megköszönni a szervezőknek, hogy ilyen fantasztikus programban vehettem részt, hiszen hihetetlenül sokat kaptam mind szakmailag, mind emberileg.




Csoportkép az Országos Idegennyelvű Könyvtárban



Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár


ELTE Központi Könyvtár


A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában „Vajdaság száz csodájá”-val


A Piarista Központi Könyvtárban

2015. november 15., vasárnap

Könyvtár, ami összeköt VUKOVIĆ ILDIKÓ szerint


Az idén ötödik alkalommal került megszervezésre a „Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát – medencei fiatal könyvtárosok együttműködése program, melynek célja a könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének és szakmai együttműködésének támogatása. A nyolc határon túli és két magyarországi könyvtáros mellet az idén első alkalommal kilenc budapesti könyvtár által delegált kolléga is csatlakozott. Ezáltal méginkább betekintést nyerhettünk a magyarországi könyvtári rendszer működésébe. Hiszen sokszor a személyes beszélgetések során derül fény egy-egy nagyon hasznos ötletre, amit itthon is kamatoztatni tudunk.
Nem volt számomra ismeretlen a pályázat, hiszen két évvel ezelőtt Baráth Hajnal Anna kolléganőm is részt vett rajta. Viszont kedvet igazából májusban a csongrádi könyvtáros találkozón kaptam a pályázáshoz.
Hatalmas megtiszteltetésként éltem meg, hogy öt hetet eltölthettem az Országgyűlési Könyvtárban. Úgy érzem, hogy mindez a fejlődésemet szolgálta. Rengeteg impulzus ért, mint újdonság és friss információ. Számomra inspiráló módszerekkel és programokkal találkoztam a pályázat során, mindezek mellett lehetőségünk volt a saját városunkat és könyvtárunkat is bemutatni Budapesten.  Hálás vagyok a szervezőknek a tartalmas programokért, a feledhetetlen élményekért és mindazért az ismeretért, amit átadtak nekünk az öt hét alatt. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a legjobb tudásom szerint valósítsam meg a Budapesten tanultakat idehaza.
Módfelett pozitívnak tartom azt a kezdeményezést, hogy az idén részt vehettünk az Országos Könyvtári Napokon. A pályázók csoportokat alkotva utaztak Kecskemétre, Egerbe illetve maradtak Budapesten. Az én csoportom Kecskemétre a Katona József Könyvtárba látogatott, ahol Ramháb Mária igazgató asszony fogadott minket. Izgalamasnak találtam, hogy kifejezetten olyan rendezvényeken vettünk részt Kecskeméten, amelyek a gyermekolvasókkal kapcsolatosak. Számomra ez nagyon érdekes és tanúságos volt, hiszen a Zentai Városi Könyvtárban is sok gyermekrendezvényt szervezünk és az itt tapasztaltakat otthon is gyümölcsöztetni tudom.
Külön megtiszteltetés volt számomra, hogy találkozhattam Kövér László házelnök úrral, illetve, hogy Mátrai Márta háznagy asszony fogadott minket irodájában.
Izgalmasnak találtam, hogy megismerkedhettünk az Országgyűlési Könyvtár tevékenységével és részt vehettünk a munkafolyamatokban is. Külön élveztem a parlamenti sétát Borók Zsuzsival, aki energiát és szakmai tudást nem kímélve vezetett végig minket a parlamenti folyosók labirintusán hasznos és érdekes információkat osztva meg velünk.
A hétvégeken érdekes kirándulásokat szerveztek. Ellátogattunk többek között Pannonhalmára ahol külön öröm volt amikor, Ásványi Ilonának, a pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgató helyettesének a jóvoltából kézbe vehettük, belelapozhattunk a muzeális értékű, több száz éves könyvekbe. Az idén első alkalommal a régi ösztöndíjasok egy esztergomi kirándulás erejéig csatlakoztak a csoporthoz, amit személy szerint nagyon jó kezdeményezésnek tartok, hiszen ez méginkább segíti a kapcsolatépítést, a tapasztalatcserét és nem utolsó sorban a barátkozást is.
A szervezők úgy alakították a programot, hogy mi pályázók érdeklődési körünknek megfelelően ellátogathattunk különböző budapesti könyvtárakba, ahol két napos munkavégzésen vehettünk részt. Három kollégámmal együtt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkafolyamatába kapcsolódtunk be, valamint dr. Fodor Péter főigazgató úr szakmai előadásán is részt vehettünk. A könyvtár épülete a valamikori Wenckheim-palota, mely gazdagon díszített, neobarokk építészeti stílusával, a hatalmas és tágas olvasótermeivel lenyűgöző hatást tesz a látogatókra. Az épület megcsodálása mellett rengeteg ötlettel gazdagodtunk. Többek között megismerkedhettünk a modern kölcsönzési automatákkal, melyek használata gyors és könnyű, megtekinthettük a Zenei Gyűjtemény, a Sárkányos Gyerekkönyvtárat és a Budapest Gyűjteményt is, ahol számos ritkaságot mutattak a kollégák.  Szakmai szempontból nagyon hasznosnak és termékenynek éreztem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban eltöltött időszakot. Hatalmas szeretettel fogadtak minket a könyvtár dolgozói és igyekeztek minél több tudást és információt átadni nekünk ez alatt a rövid idő alatt.
Amit igen pozitívnak tartok, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban a könyvtár tevékenységének bemutatása mellett megtekinthettük a plakát- és kisnyomtatvány gyűjteményt, valamint bemutatták a restaurálás folyamatát is, melyet már régóta szerettem volna megismerni.
Felejthetetlen élmény marad az Országgyűlési Könyvtár Múzeuma, valamint kiemelném, még az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, illetve a felújított Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tett látogatást. A Magyar Nemzeti Digitális Archivum és Filmintézet megtekintése is nagyon érdekes és hasznos programnak bizonyult. Örültem, hogy Barátné dr. Hajdu Ágnes a Magyar Könyvtárosok Egyesületének az elnöke fogadott minket egy délután, ahol tartalamas és mély beszélgetésnek lehettünk a részesei. Szeretném megemlíteni, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központba tett látogatásunkat, ahol megtekinthettük a Keleti gyűjteményt. Itt a kollégák nem mindennapi ritkaságokat mutattak. A teljesség igénye nélkül mondanék néhány példát, melyek fellelkesítettek. Többek között láthattuk Széchényi István naplóját, Vörösmarty Mihály: Szózat című versének kéziratát, Kosztolányi Dezső: Esti Kornélját, és egyik kedvenc versem Ady Endre: Elbocsátó szép üzenetének a kéziratát is megtekinthettük.
Fantasztikusan éltem meg a Budapesten töltött öt hetet. Úgy gondolom, hogy az itt tanultak és az itt tapasztaltak nagy mértékben hozzájárulnak szakmai fejlődésemhez. Nagyszerű barátságok alakultak ki úgy a határon túli kollégákkal mint  a budapesti könyvtárosokkal. Emberi és szakmai szempontból is sokat nyertem, olyan dolgokat láttam és tanultam meg, amiket a program nélkül nem lett volna lehetőségem, alkalmam megtapasztalni. Bátran kijelenthetem, hogy a „Könyvtár, ami összeköt” program egy egészen új és izgalmas világot nyitott ki előttem. Hálás vagyok érte.

Országgyűlési Könyvtár Múzeuma


Katona József könyvtár

Mátrai Márta háznagy asszonynál

Közös fotó Kövér László házelnök úrral 



  Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Kirándulás Pannonhalmán 

A program lezárása, búcsúzás